Fidót, a tündéri középtermetű keverék kutyust gazdája, Katalin 4-5 hetesen szedte ki egy csatornából. Nem derült ki, hogy véletlen pottyant-e oda, vagy gonosz kezek akartak így megszabadulni tőle. De ez mindegy is, mert tündéri, hálás blöki lett belőle. Igazi gazdi-imádó, pajkos és játékos társ.  

Aztán 2 éves korában elkezdett szomorkodni. A napok nagy részében búsan üldögélt a gazdi foteljében. Játékaira már nem nagyon reagált, a barátoknak is csak mérsékelt farkcsóválás jelezte, hogy „Igen, látom, hogy át jöttetek hozzám.” A gazdi úgy gondolta azért ilyen búskomor Fidó, mert sokat van egyedül amíg ő dolgozik. Nosza, hogy ezen segítsen minden reggel átvitte szüleihez imádott családtagját, hogy társaságot biztosítson neki. Édesanyja egy nap elmondta, hogy Fidó ott is szomorú, olyannyira, hogy néha remegés is úrrá lesz rajta pár másodpercig, aztán utána meg alig akar rájuk figyelni. Még a jutalomfalatokért sem jön oda. 

Katalin elvitte őt orvoshoz. Belgyógyászati állapota rendben volt. Ultrahang és vérvétel is készült, de nem találtak semmit. Katalin elvitte Fidót egy másik állatorvoshoz, akiről az a hír járta, hogy magatartásbeli problémákkal jól boldogul. Ott aztán kiderült, hogy mi a baj.

Fidó epilepsziás. A doktor beállította őt egy speciális gyógyszerre, alap dózisban, de nem lett változás. Később emelte az adagot, és írt fel mellé egy kiegészítő másik gyógyszert. Halvány remény 2 hónapig, de aztán minden kezdődött elölről. Újabb gyógyszer. Elküldték Fidót koponya CT-re. Katalinnak ezek miatt ugrott a külföldi nyaralása annyiba kerültek, de úgy volt vele, hogy Fidóért mindent. A CT nem mutatott ki elváltozást, vagyis semmi nem volt az agyában ami ezt okozhatta: pl. ciszta, daganat, agytágulat, meszesedés, vizenyő, stb). Tehát a végleges diagnózis az ismeretlen eredetű, terápia- illetve gyógyszer rezisztens (=nem reagáló) epilepszia.

Na, ekkor jöttek el diétás tanácsadásra. Merthogy az epilepszia kezelésére humán gyógyászatban már eléggé elterjedt a ketogén diéta. Gondolta Katalin, Fidónál is kipróbálja. Kicsit megijedt, hogy a diétánál sok zsírt kell enni, meg naponta több kis mennyiségű etetésre van szükség. Furcsán hangzott, hogy a jutalom falatka mostantól a szalonnapörc, vagy a töpörtyű legyen, de minden esetre gazdi és kutya belevágott a dietoterápiába. Katalinnal közösen kiszámoltuk Fidó tápanyagszükségletét, összeállítottuk az étrendjét, amely részben tápból, részben házi kosztból állt. Meghatároztuk az etetés időpontjait, és a csapat hazavonult, hogy holnaptól új életet kezdjen. Megbeszéltük, hogy bármi van, telefonon hívjanak.

 Este csörgött a telefonom. Izgatott lettem, mert láttam, hogy Fidó, akarom mondani Katalin.

Beleszóltam, de a sírástól alig értettem valamit. Már-már megijedtem, hogy nagy baj van, pl.: Fidó státuszba került,vagyis olyan állapotba, ahol a rohamok megállíthatatlanul, egyre csak jönnek, jönnek, jönnek, és a kutya tudata még csak ki sem tisztul egy percre sem. Aztán végre felfogta a fülem, vagy az agyam: Fidó ugatja a postást. Katalin szerint ilyenre 1 éve nem került sor.  Másnap délután újra beszéltünk. Kiderült, hogy Fidó szimatol, egy-egy játékát már viszi a szájában.

 Hurrrrááá!!!!!! Siker!!!!!

 A ketogén diéta visszaadta Katalinnak elvesztett Fidókáját!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.